Írások

Ólom elhagyós szerelék készítése

SpecialX
SpecialX
2021.04.05 15:32
Ólom elhagyós szerelék készítése

Elhagyós bojlis szerelék sok esetben jelentheti a megoldást pontyhorgászat során. Mikor és milyen körülmények között érdemes elhagyós végszereléket használni? Manapság már rengeteg különböző végszerelék kialakítás létezik és mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai is egyben. A legfontosabb, hogy ismerjük ezeket az előnyöket, tudjuk, hogy mikor melyik kialakítás a leghatékonyabb az adott szituációban.

Mikor ajánlott az elhagyós szerelék?

Főként akkor célszerű használni, amikor akadók közelében, fás, bokros helyeken vagy töklevelek között horgászunk. Az ilyen szituációkban az esetek döntő többségében halunk az önakasztás után egyből a számára biztonságot nyújtó akadók felé veszi az irányt. Fix ólmos szerelék kialakítás esetén sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a bokrok között elakad valahol a végszerelék és elveszítjük halunkat. Elhagyós szerelék használata során viszont ha megfelelően készítettük el a szerelékünket, miután halunk megakasztotta magát, a használt súly, ami lehet ólom, kő, betonkocka leválik a szerelékről, aminek köszönhetően jóval kisebb az elakadás veszélye. További előny, hogy tapasztalataink alapján, elhagyós végszerelék alkalmazása esetén a használt súly elhagyása után halunk sokkal előbb feljön a vízfelszín közelébe, ami nagymértékben megkönnyítheti a fárasztást, és csökkentheti az elakadás veszélyét. A súly hiányában a fárasztás során sokkal közvetlenebb a hallal való kontakt, ami tovább növeli az esélyeinket. Sűrű tökleveles helyen horgászva a szituáció ugyanez, azonban ott több dologra is oda kell figyelnünk. Korábbi cikkünkben összefoglaltunk 8 hasznos tippet, amiket a tökleveles vizekre javasolnánk.

Véleményünk szerint az elhagyós szerelék kialakításának hatalmas előnyét élvezhezhetjük a vastag iszappal borított területeken történő horgászat során. Mindenki ismeri azt a szituációt, amikor a szereléket 24-48 óra után megpróbáljuk kivenni egy iszappal vastagon borított területről. Ez sok esetben nem egyszerű feladat és komoly erőfeszítés árán sikerül csak kimozdítani az ólmot az iszapból. Gondoljunk csak bele, hogy fix ólmos végszerelék kialakítása során halunknak is ki kell tudnia mozdítani az ólmot az iszapból, ugyanis a kapást csak akkor tudjuk érzékelni ha az ólom elmozdul a helyéről, aminek következtében a főzsinórunk megfeszül, vagy éppen lazul annak függvényében, hogy az ólom távolodott vagy közeledett hozzánk képest. A szituáció elhagyós szerelék használata esetén annyiban más, hogy ebben az esetben nem számít, hogy a használt súly az iszapba süllyedés következtében nehezebben kimozdítható onnan, ugyanis a cél pont az, hogy ott maradjon a kapás után. Kapáskor egy adott ellenállás esetén a súly leválik a szerelékről, halunk megindul és a kapást érzékelni tudjuk.

Persze mindennek van előnye és hátránya is egyben, legnagyobb hátránya az elhagyós végszerelék kialakításnak az, hogy macerásabb, idő és némely esetekben pénzigényesebb mint a "fix" ólmos kialakítások. Egyszerűbb, akadóktól mentes pályákon részben indokolatlan a használata, ilyen esetekben egyedüli előnye az, hogy kíméletesebben tudunk fárasztani, bár aki tudja hogyan kell bánni a halakkal fárasztáskor az egy 140-160-as ólommal is tud relatíve kíméletesen fárasztani.

Ólom vagy kő?

Az ólomnak van egy nagy előnye: a sűrűsége, ami miatt viszonylag kis térfogat mellett is el lehet érni a megfelelő tömeget. Ez azért jó, mert kevésbé lesz feltűnő a vízben. Megfelelő tömeg és kialakítás alkalmazása esetén az akadás is tökéletes lesz, ezért ez egy nagyon hatékony megoldás, DE! Hátrányok: egyrészt az vízben hagyása nem a legjobb dolog, ami a vízi élőlényekkel történhet, ezért nem célszerű bent hagyni őket, pláne nem annyit, amennyit egy hetes peca alatt bent lehet hagyni. Másrészt az áruk relatíve magas, ezért komoly költséggel járna az, ha 30-50db ólom is bent maradna egy túra alkalmával.

Hazánkban talán a legnépszerűbb az elhagyós végszerelék kialakításánál a köves megoldás. Előnye természetesen az, hogy ingyen beszerezhető, valamint nem szennyezi a környezetet. Hátrányai, hogy egyrészt időigényes összegyűjteni a megfelelő tömegű köveket, másrészt sűrűsége kisebb mint az ólomnak, ezért ugyanazon tömeg esetében nagyobb lesz a mérete, harmadrészt pedig meg kell oldanunk a szerelékre történő rögzítést is. Itt több lehetőség is a rendelkezésünkre áll. Ha már követ használunk, a legjobb megoldás az, hogy megfúrjuk, majd a furatba forgókapcsot ragasztunk. Persze ez egy nehéz folyamat, mert a fúrás során nagyon hamar elrepedhet a kő, ami azért elég bosszantó tud lenni. Egy másik, már sokkal népszerűbb megoldás az, ha gumival rögzítjük a kövünket a forgókapocshoz. Ha ezt az utóbbi verziót választjuk, akkor két lehetőségünk van: az egyik, hogy lágy gumit használunk és csak a követ hagyjuk el, a másik pedig, hogy viszonylag vastag, merev gumit használva a forgókapoccsal és a gumival együtt hagyjuk el a kövünket. Az előbbi megoldást semmi esetre sem javasoljuk. Hogy miért? Ennek az oka az, hogy kapáskor a kő és az előke közötti kontakt a kő rögzítésére szolgáló lágy gumi miatt nem elég direkt. Korábbi háromfai túránkról készült filmünkben ismertettük, hogy véleményünk szerint miért probléma ez. Erről a túráról is készült írásos beszámoló, ide kattintva tudod elolvasni.

Tömegközpontosság

Fontos, hogy törekedjünk a tömegközpontos kivitelezésre. Képzeljük el azt a szituációt, hogy egy hosszúkásabb követ használunk, amit az egyik sarkánál (a tömegközépponttól távol) rögzítettünk. Ebben az esetben kapást szimulálva elkezdjük megfeszíteni az előkét, a kövünk először csak fordulni fog, ez kisebb ellenállással jár, ami miatt lehet, hogy nem lesz elegendő ahhoz, hogy a horgunk biztosan megakadjon a hal szájában. Persze miután befordult a kövünk, ahhoz, hogy elmozdítsuk már komolyabb erő szükséges, azonban lehet, hogy idáig nem jutunk el mert a halunk már a kisebb ellenállásnál megérzi, hogy itt valami nem stimmel.

Betonkocka

Ha nem akarunk köveket fúrni, vagy gumival együtt vízben hagyni, akkor egy jó megoldás a betonkocka. Előnyei, hogy olcsó, akármekkora tömegű, bármilyen alakú lehet, valamint tökéletesen megoldható a tömegközéppontos rögzítése, valamint nem utolsó sorban a környezetet sem szennyezi. Hátránya, hogy időigényes, de megéri vele foglalkozni mert sokkal eredményesebben tudunk vele horgászni mint mondjuk egy lágy gumis rögzítésű, kevésbé tömegközéppontos kő esetében.

betonkocka elhagyós végszerelék

Időigényes az elkészítése, de megéri

növényzettel bevont betonkocka

A betonkockákat célszerű a partszéliben található növényzettel bevonni, hogy kevésbé legyenek feltűnőek az aljzaton.

Mekkora tömeget használjak?

Ez több tényezőtől is függ. Bojlis horgászatnál kritikus fontosságú az, hogy megfelelő tömegű súlyt használjunk, ugyanis esetünkben nem a "bevágáskor" akad a horgunk, hanem a szereléken található súly végzi a piszkos munkát. Sajnos sokan ezzel még mindig nincsenek tisztában és sok esetben lehet látni indokolatlan bevágásokat. Amikor sűrű tökleveles vízterületen horgászunk, kapáskor még a kontaktot sem vesszük fel a hallal és laza zsinórral megyünk csónakkal a megakasztott halunk felé. A kontakt felvétele csak a legutolsó pillanatban történik meg, amikor már konkrétan a hal felett vagyunk. Gondoljunk csak bele, hogyan tudnánk halvesztés nélkül megúszni egy ilyen pecát, ha szükséges lenne a bevágás?

Mivel az elhagyós végszerelék használatánál az esetek 99%-ban behúzós módszert alkalmazunk, ezért nem lényeges a botunk dobósúlya, így van lehetőségünk nagyobb tömeget is használni. Az, hogy mekkora súly szükséges több tényezőtől függ, például a meghorgászandó távolság, folyó esetében a víz áramlási sebessége, töklevélrendszer sűrűsége. Ezt mindig mérlegelnünk kell az adott szituációban, mindenki másra esküszik. Véleményünk szerint ha már lehetőségünk van behúzós horgászatra, függetlenül, hogy elhagyós vagy fix végszereléket használunk. Elhagyós verzió esetében 180-250g-os betonkockákat szoktunk használni. Itt nem kell finomkodni, felesleges kis tömegeket használni mert halunk közvetlen az akasztás pillanatában úgyis elhagyja azt, így nem okoz problémát a tömeg a fárasztás során.

Reméljük tudtunk hasznos információkkal szolgálni az elhagyós végszerelék kapcsán. Amennyiben érdekesnek találtad a cikket, vess egy pillantást a többire is ide kattintva.

További írások

Izek_es_illatok_szerepe_a_pontyhorgaszatban

Ízek és illatok szerepe a pontyhorgászatban

tippek_torpeharcsa_ellen

5+1 tipp a törpeharcsák ellen

Haromfa_revans_a_toklevelesben

Háromfa - Revans a töklevelesben

bojlis_eloke_kotesek_kd-rig-kotese

Bojlis előke kötések - KD Rig kötése